Ibériai hiúz

A leginkább veszélyeztetett európai ragadozó és a világ legritkább macskaféléje. A 20. század elején még körülbelül 100 000 példánya élt, de a ’60-as és ’90-es évek közt az állatok 80%-a eltűnt, a vadászat és az üregi nyulak megfogyatkozásának következtében. Felmérések szerint már alig száz példány él belőlük szabadon, s azok közt is csak 38 fogamzóképes nőstény van.

Szumátrai rinocérosz

A környezetvédők szerint mára mindössze száz szumátrai orrszarvú él Indonézia és Malajzia erdőiben. A faj az erdőkivágások és az orvvadászat miatt került a súlyosan veszélyeztetett kategóriába. Néhány ázsiai kultúrában gyógyászati célokra használják az állatok tülkét.

Óriás bambuszmaki

A fajnak 130 éve nem látták egyetlen példányát sem a Mongoro folyótól északra, egészen 2011-ig. A természetvédők erőfeszítéseit siker koronázta: 65 egyedet sikerült megfigyelniük, és több mint kétszer annyi helyről sikerült bizonyítaniuk a faj jelenlétét, mint amennyiről előzőleg tudomásuk volt. Az óriás bambuszmakit a vadászat, valamit élőhelye feldarabolódása, zavarása és tönkretétele fenyegeti.

Szumátrai tigris

A legkisebb a ma élő alfajok közül. Testhossza 2,15-2,55 méter, testtömege 75-140 kilogramm. Csíkjai keskenyebbek a többi tigrisénél. Az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének esőerdeiben található meg. Míg az 1970-es években a szabadon élő állatok számát 1000 példány körülire tették, 1996-ban a Természetvédelmi Világszövetség(IUCN) nagyjából 250 egyedre becsülte a szumátrai tigrisek számát. Jelenleg mindössze 400 példány él szabadon, míg a világállatkertjeiben kb. 235. Természetvédelmi státusza: kihalástól közvetlenül veszélyeztetett.

Amuri leopárd

Az amuri leopárd Kelet-Oroszország, Északkelet-Kína és a Koreai-félsziget hegyvidéki erdeiben szerte előfordult. Mára jelentősen visszaszorult, mindössze egy viszonylag kis területen, az orosz–kínai–észak-koreai határok háromszögében él. Az egyik legritkább macskafélék közé tartozik, manapság a vadonban nincs több 35-45 egyednél. A Természetvédelmi Világszövetség a súlyosan veszélyeztetett kategóriába sorolja.

Izraeli feketebéka

A faj korábban egy meglehetően kis területen élt Észak-Izraelben, a Hula-tó környékén, valamint Szíria déli részén, édesvízi, mocsári környezetben. Az élőhelyein a mocsarakat lecsapolták mezőgazdasági célokra és a malária elleni küzdelem részeként az 1950-es években. Az izraeli feketebékát az 1950-es évek óta kihaltnak hitték, de 2011 novemberében láttak egy példányt, és azt feltételezik, hogy több is élhet a környéken.

Axolotl

Az axolotl elnevezés a nahuatl (azték) nyelvből származik, az egyik legelfogadottabb értelmezés szerint Xolotlhoz, a halál és egyben az újjászületés kutya alakú istenéhez köti őket. A mexikói axolotl őshazája Mexikó, lelőhelye Xochimilco csatornái, (Mexikóvárostól délre) az itt lévő tavakban nagy mennyiségben megtalálható. Ma már a veszélyeztetett fajok közé soroljuk, azért is, mert különféle laboratóriumi kísérletekhez is használják.

Swinhoe-lágyhéjúteknős

A Swinhoe-lágyhéjúteknős annyira ritka, hogy a tudósok azt hitték szabadon már egyáltalán nem él, és fogságban is csak három példányról tudtak. A teknősfajta több mint 100 évig is elélhet, és akár 135 kilogrammosra és egy méteresre is megnőhet. Az állatokat a vadászat, a környezetszennyezés és a fészekrakó területek csökkenése irtotta ki majdnem teljesen. A fajt egy XIX. századi angol természettudósról nevezték el.

Kínai folyamidelfin

A kínai delfin a világ legkevésbé ismert delfine, csak 1914-ben lett ismert. A Dong Ting-tóban fedezték fel. Baijinak is nevezik. Kínában honos, a Jangce folyóban és a hozzá kapcsolódó tavakban él. 2014 elején Új folyamidelfin-fajra bukkantak Brazíliában. A folyami delfinek a világ legritkább élőlényei közé tartoznak. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió szerint mindösszesen négy ismert fajuk van, ebből három a vörös listán tanyázik, ami azt jelenti, hogy kritikusan veszélyeztetett.